Testbeszéd
A legőszintébb testrészünk

A legőszintébb testrészünk

Instán már említettem egy közzétett videóban, hogy a lábunk is kommunikál.
Mi az hogy! A lábunk a legőszintébben.
Ugyanis, ha beszélgetünk valakivel, valószínűleg nem a lábunkat figyeljük. Tehát a limbikus rendszerünk szabadon kiélheti magát, ahogy csak szeretné.

Na, de hogyan is kell elképzelni a láb-kommunikációt?

Az öröm jelei

Általában, amikor örülünk a végtagjaink a gravitációval ellentétes mozdulatokat vesznek fel.
Elég kimenni egy focimeccsre, és egy gól után körbe nézni a csapat drukkerei között. Minden kéz a magasban van.
Ez alól a lábunk sem kivétel. Mikor örülünk, vagy a lábfejünket emeljük a magasba, vagy ugrálunk. Esetleg táncolunk.
A legjobb bizonyíték erre egy kisgyerek, aki éppen megkapja álmai játékát, vagy elvisszük a már nagyon rég beígért vidámparkba. Pillanatok alatt ugrálni kezd örömében.
De érdemes megfigyelni, amikor telefonálunk és jó hírt kapunk, alig bírjuk a lábainkat a talajon tartani. Fel-le jár a lábfejünk.

Az ellenszenv és szorongás jelei

Ha valakivel beszélünk, akinek a válasza nagyban befolyásolja a jövőnket, vagy igazán fontos a reakciója, igyekezzünk olyan helyszínt választani, ahol nincs például asztal, ami takarja a lábakat.
Mondjuk egy első randin furcsa lenne, ha minden kérdés után benéznénk az asztal alá.
A közhiedelemmel ellentétben, a keresztbe tett láb nem mindig jelent ellenszenvet, vagy bezártságot.
Ha tükör mozdulatot veszünk fel (vagyis nem tudatosan felvesszük a beszélgető partnerünk testtartását) ez szimpátiát jelent.
Viszont, ha úgy ülünk, hogy a felső lábunk akadályt képez a szemben ülő partnerünk és köztünk, ott meglehet, hogy vagy az illető vagy a feldobott téma nem tetszett.

Lábak. darabokban.hu
Itt látszik, hogy kedvelik egymást. A lány lába keresztben van ugyan, de közelít a fiúhoz. Ez szimpátia



Gyerekkoromban sokszor ültem le úgy a székre, hogy beakasztottam a szék lábába mind a két lábam.
Ha most így látnám a saját gyerekemet ülni, biztosan oda mennék, átölelném és azt mondanám, beszélnünk kell, mert látom, hogy baj van.
Miért?
Mert ez nem jelent mást, mint szorongást.
Engem mondjuk evés közben a szüleim mindig azért szidtak le, mert nagyon lassú evő voltam. Így, amikor asztalhoz ültem, már tudtam, ez alkalommal sem fogom ezt megúszni.

A lábak egy találkozáskor

Amikor az utcán két ismerős épp csak összefut, érdemes a lábakra ráfigyelni.
Ha a két lábfej a szembe lévő felé néz, nyilván minden figyelme az övé.
Amikor az egyik lába kifelé (vagy ha van ajtó, akkor arra) néz, valószínűleg nem ér rá annyira, és már menne. De nem akarja megsérteni a beszélgető partnerét.
Abban az esetben, mikor mind a két lábfej elfordul, meglehet ez még sem egy kedves találkozás.

Érdemes még itt megemlíteni, ha társaságban ülünk, és keresztben van a lábunk (főleg nők esetében) a felső láb annak az irányába fog nézni, akit régebb óta ismerünk, vagy akit a legjobban kedvelünk a társaságban.

Egy étteremben ülve, ahol belátunk az asztal alá, érdemes megnézni, hogyan ül egymás szemben két ellentétes nemű ember. Ebből már kikövetkeztethetjük, hogy párokat alkotnak, üzleti kapcsolat van közöttük, baráti, vagy milyen viszonyban vannak.
A szerelmesekre jellemző általában, hogy közel tartják egymáshoz a lábaikat.

Remélem érdekes tippeket sikerült hoznom nektek. Bízom benne, az életben majd tudjátok hasznosítani.
És ne felejtsetek el ezután néha már lefelé is sandítani, amikor találkoztok egy ismerőssel.

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésem. 
Ha tetszett, kérlek egy megosztással segíts eljuttatni másokhoz is.
Keress bátran Facebook vagy Instragram oldalamon is.
Kriszti

Hozzászólás

%d bloggers like this: